FŐOLDAL PROGRAMAJÁNLÓ TÉRKÉP GALÉRIÁK & JÁTÉK KAPCSOLAT SAJTÓSZOBA WEBKAMERÁK
Haszonbérleti pályázati felhívás
Gazdálkodási terv:
odt (LibreOffice), doc

Pályázati felhívások
Visszavonás
Bontási időpontok
Tájékoztatás
Közlemények
Döntés
12/2012 VM utasítás
Hortobágyi Nemzeti Parki Termék

Védjegy jogosultak
Felhívás
Pályázati anyagok letöltése
Környezeti nevelés

Versenyek óvodásoknak
Versenyek általános iskolásoknak
Versenyek középiskolásoknak
Versenyek családok részére
Előadások
Táborok
Erdei iskola
Kedvezményes osztálykirándulások
Felnőtt képzés
ÖKOTURIZMUS

RENDEZVÉNYNAPTÁR
PROGRAMAJÁNLÓ
LÁTOGATÓKÖZPONT
HORTOBÁGYI VADASPARK
HALASTAVI KISVASÚT
BEMUTATÓ TERÜLETEK
VEZETETT TÚRÁK
NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁSOK
KÉZMŰVESUDVAR
CSILLAGOSÉGBOLT PARK
TISZAKÜRTI ARBORÉTUM
TOVÁBBI PROGRAMOK
SZÁLLÁS, ÉTKEZÉS
GERINCES CHECKLIST HORTOBÁGY
LÁTOGATÁSI SZABÁLYZAT
VÉDETT TERÜLETEK

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK
TÁJVÉDELMI KÖRZETEK
TERMÉSZETVÉD. TERÜLETEK
TERMÉSZETVÉDELEM

SZERVEZET ÉS KAPCSOLAT
HNPI FEJLESZTÉSI TERV
FELADATKÖR & JOGI HÁTTÉR
TERM.VÉD. ŐRSZOLGÁLAT
TERMÉSZETMEGŐRZÉS
NATURA 2000
VAGYONKEZELÉS
AGRÁRTÁMOGATÁSOK
TV ZOOLÓGIAI TANSZÉK
KÖZÉRDEKŰ ADATOK

Európai uniós projektek
Közérdekű adatok - Üvegzseb
Közbeszerzések
Hortobágyi kisvasút üzletszabályzata
Letölthető dokumentumok
MTÉT/NATURA 2000 területekre vonatkozó kaszálási bejelentő adatlap: odtdoc
kaszálási engedély kérelem ürlap HNPI-tól bérelt területekre: odt, doc

Időjárás állomásaink



PARTNEREINK

Szakmai partnerek
Turisztikai partnerek
Támogatóink
Keresés

Válasszon kategóriát !

Turisztika szálláshely
Turisztika bemutatóhely
Turisztika rendezvény
Madarász fajlista

Újabb csatornák felszámolása a Hortobágyi Nemzeti Parkban

A Hortobágy termelésbe vonásának egyik legradikálisabb próbálkozása a múlt században a rizs- és gyepöntözési rendszerek létrehozása volt. A korabeli elképzelés célja a növénytermesztéssel hasznosított földterületek arányának radikális növelése volt a térségre egyébként korábban általánosan jellemző állattenyésztési hasznosítási forma rovására. Ennek során az erre a célra kijelölt földterületeket több 10 ha-os részeken kiegyenlítették, és a szabályos négyszög alakú parcellákat 10-50 cm magas töltésekkel és feltöltő illetve lecsapoló csatornákkal választották el. Így a természetes talajfelszíni alakulatokat, kanyargó ereket, padkákat, hátakat megszüntették, később pedig nagy mennyiségű vizet öntöztek ki a pusztára a Hortobágy-folyóból, valamint a még később kialakított nagy csatorna hálózatból (Keleti- és Nyugati-főcsatorna és mellékcsatornái).

Már az új földművek használatba vételének első éveiben kiderült, hogy mégsem éri meg a rizstermesztéssel foglalkozni, így a 80-as évekre ugyanezeken a területeken újra a legeltetés vált meghatározóvá. A gazdálkodást nehezítették a néhány száz méterenként húzódó árkok, ezekben a legeltetés, de még inkább a kaszálás jelentős nehézségek árán volt csak lehetséges.



Csatornák és gátak szabdalta hortobágyi táj


Természetvédelmi szempontból a csatornák jelenléte a pusztában ugyancsak károsnak bizonyult, mert így a töltések és az árkok kezeletlenek maradtak, özönnövények jelentek meg, fasorok, nádcsíkok szabdalták fel a pusztát, ezzel a táj képe jelentős mértékben megváltozott, a csapadékvizet pedig a lecsapoló árkok elszállították a gyepekről.



A csatorna – a puszta vízháztartását tönkretéve - elszállítja a vizet

A helyreállítás során a töltések földanyagát vissza kellett tölteni az árkok medrébe, így helyreállt az eredeti, vízszintes talajfelszín, az aprólékos, hosszú távú, finom munkát, a felszíni vízfolyások és az eredeti növényzet helyreállítását a természet – némi emberi segítséggel, pl. fűmagvetés, szárzúzás – a későbbiekben elvégzi.

Az első munkaterület Máta-puszta dél-keleti része volt, a Mátai Ménes legelőterülete, mely kiemelt idegenforgalmi helyszín. A munka 2012. júniusában a gátak közé telepített villanypásztor rendszer felszedésével és az útban levő fák eltávolításával kezdődött.



Csatorna nyomvonalakon felnőtt fásszárú növények elszállítása


Június 18-án jelentek meg az első földmunkagépek, 150-180 lóerős dózerek. Ezek a gép hátsó részére szerelt lazítókésekkel megbontották a kemény gátakat, majd a tolólappal – több menetben – a töltések anyagát az árkokba tolták.


A földmozgatás túlnyomó részét dózerek végzik

Az így elrendezett területeken a rögök aprítását és a talaj tömörítését úgynevezett juhláb henger, illetve az általa vontatott, tonnányi súlyú simítóvasakkal végezték el, az árkok méretétől függően 2-8 menetben.



Juhláb henger tömöríti a talajt és simítóval egyenlíti a kiemelkedéseket

A beton műtárgyakat két kotrógép bontotta el, ezek anyagát újrahasznosításra elszállították.



Kotrógép gyűjti össze az elszállítandó betontörmeléket

A munkavégzés során mindvégig ügyeltek arra, hogy a 10-15 tonnás munkagépek csak a nyomvonalakon közlekedjenek, a gyepterületeket még száraz állapotban se sértsék fel vagy tömörítsék. Szerencsére az időjárás végig kedvező volt, esők nem lassították a munkát, így július 16-ra az utolsó gép is elhagyhatta a területet, hogy a következő helyszínen kezdetét vehesse a munka!



Bivalyok legelnek a gátaktól és csatornáktól megszabadított területen


A beruházás az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg a KEOP-3.1.2/2F/09-11-2011-0003 projekt keretében.

Bessenyei László – Természetvédelmi Őrszolgálat