Mindenek előtt a legfontosabb megállapítás, hogy a „haris”-elnevezés egy madarat jelöl, mely barnás színével nem kimondottan dekoratív, és a hangját is csak fajának tojói tartják ellenállhatatlannak.
Haris (Crex crex)
Fotó: Habarics Béla
Manapság ezt a fajt kiemelt figyelemmel kezeli a hazai és a nemzetközi természetvédelmi szakigazgatás, pénzben kifejezett természeti érteke 500 ezer Ft. Veszélyeztetettsége madarunk családszeretetével van összefüggésben, mivel a magasfüvű, nedves réteken kikelő fiókákat röpképességük eléréséig a szülők folyamatosan gyámolítják, s így az egész család könnyen odaveszhet a számukra nem megfelelő időben és módon végzett szénakaszálások során.
Fotó: Habarics Béla
Ugyanakkor a haris térségünk, a Szatmár-Bereg, aranytojást tojó szárnyasa is egyben, mivel a bosszúság mellett az MTÉT-célprogramokon keresztül kiemelt agrártámogatást is juttat a gyepes élőhelyeken gazdálkodást folytatóknak. Feltételezhetően így még sokáig megmarad a „mi madarunknak”, s nem kerül a kipusztulás szélére, mint sok európai országban.
Fotó: Habarics Béla
Állományának nagyságát és aktuális elhelyezkedését a Természetvédelmi Őrszolgálat tagjai évenkénti rendszerességgel ellenőrzik május közepétől június végéig, mikor az afrikai telelésből hazaérkező példányok elfoglalják élőhelyüket. Ekkor éjszakánként a hímek messze hallatszó „énekükkel” jelölik ki a birtokukba vett területet.
Fotó: Habarics Béla
És a jó énekhang esetükben akár életmentő is lehet, mivel a természetvédelmi hatóság az őrszolgálat hang alapján végzett terepi felmérésére támaszkodva rendeli el az időszerű kaszálási korlátozásokat.
Dr. Ebesfalvi Sarolta / Habarics Béla
Természetvédelmi Őrszolgálat
