FŐOLDAL PROGRAMAJÁNLÓ TÉRKÉP GALÉRIÁK & JÁTÉK KAPCSOLAT SAJTÓSZOBA WEBKAMERÁK
Haszonbérleti pályázati felhívás
Gazdálkodási terv:
odt (LibreOffice), doc

Pályázati felhívások
Visszavonás
Bontási időpontok
Tájékoztatás
Közlemények
Döntés
12/2012 VM utasítás
Hortobágyi Nemzeti Parki Termék

Védjegy jogosultak
Felhívás
Pályázati anyagok letöltése
Környezeti nevelés

Versenyek óvodásoknak
Versenyek általános iskolásoknak
Versenyek középiskolásoknak
Versenyek családok részére
Előadások
Táborok
Erdei iskola
Kedvezményes osztálykirándulások
Felnőtt képzés
ÖKOTURIZMUS

RENDEZVÉNYNAPTÁR
PROGRAMAJÁNLÓ
LÁTOGATÓKÖZPONT
HORTOBÁGYI VADASPARK
HALASTAVI KISVASÚT
BEMUTATÓ TERÜLETEK
VEZETETT TÚRÁK
NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁSOK
KÉZMŰVESUDVAR
CSILLAGOSÉGBOLT PARK
TISZAKÜRTI ARBORÉTUM
TOVÁBBI PROGRAMOK
SZÁLLÁS, ÉTKEZÉS
GERINCES CHECKLIST HORTOBÁGY
LÁTOGATÁSI SZABÁLYZAT
VÉDETT TERÜLETEK

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK
TÁJVÉDELMI KÖRZETEK
TERMÉSZETVÉD. TERÜLETEK
TERMÉSZETVÉDELEM

SZERVEZET ÉS KAPCSOLAT
HNPI FEJLESZTÉSI TERV
FELADATKÖR & JOGI HÁTTÉR
TERM.VÉD. ŐRSZOLGÁLAT
TERMÉSZETMEGŐRZÉS
NATURA 2000
VAGYONKEZELÉS
AGRÁRTÁMOGATÁSOK
TV ZOOLÓGIAI TANSZÉK
KÖZÉRDEKŰ ADATOK

Európai uniós projektek
Közérdekű adatok - Üvegzseb
Közbeszerzések
Hortobágyi kisvasút üzletszabályzata
Letölthető dokumentumok
MTÉT/NATURA 2000 területekre vonatkozó kaszálási bejelentő adatlap: odtdoc
kaszálási engedély kérelem ürlap HNPI-tól bérelt területekre: odt, doc

Időjárás állomásaink



PARTNEREINK

Szakmai partnerek
Turisztikai partnerek
Támogatóink
Keresés

Válasszon kategóriát !

Turisztika szálláshely
Turisztika bemutatóhely
Turisztika rendezvény
Madarász fajlista

A darazsak királya - Egy evolúciós rejtély

Szöveg : Demeter László és Lisztes László

A „darazsak királya” a Hajdúsági Tájvédelmi Körzetben

A 2008. év nyarán jelentős számban észleltük az óriás tőrösdarazsak (Megascolia maculata) repülését a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet monostorpályi területén. E királyi megjelenésű és méretű faj előfordulásáról ezen a területen eddig nem volt tudomásunk. Mostani „elszaporodása” valószínűleg azzal magyarázható, hogy 2005 tavaszán egy komoly vihar ledöntötte az itt álló 100 éves tölgyeseket. A homokban korhadó hatalmas tölgyfa tuskók ideális élőhelyet és táplálékot biztosítanak az orrszarvú bogár lárváinak. A darázs lárvái viszont éppen őket fogyasztják. Így vezethetett az egyik legszebb homoki tölgyes fájó pusztulása a gyönyörű tőrösdarazsak állományának felvirágzásához.
A félősebbeket megnyugtathatjuk, hogy a nevéhez méltó fegyverrel ellátott hártyásszárnyú – vészjósló döngicsélése ellenére – sohasem támad, igen jámbor állat.

 Fotó: Demeter László

A tőrös darázs, bár "személy szerint" nem tehet róla, de egy élő rejtély. Az evolúció elméletét "elvitatók" számára még a fürkészdarazsaknál is megfelelőbb bizonyítékul szolgál. A tőrös darázs ugyanis a fa belsejében fejlődő orrszarvú bogár lárváiba rakja petéit, miután annak mozgásért felelős idegcsomóját tojócsövével a fa kérgén és részben a háncs-, valamint farészen átszúrva megbénítja. A kikelő lárvák ezt a "konzervet" élve fogyasztják el. A fürkész darazsak is hasonló módon "teszik el" utódaik számára a hernyótáplálékot, de legalább testközelből látják a célobjektumot. A tőrös darázs viszont "vakon dolgozik". Már az is figyelemre méltó, hogy megtalálja áldozatát. Ebben biztosan finom érzékszervei segtítik. Az azonban, hogy ilyen távolságból, és a célkorrigálást ennyire korlátozó szilárd közegben, pontosan oda és úgy szúr, hogy nem pusztulást, hanem csupán mozgásbénulást okoz, az már csodálatos, vagy inkább rejtélyes. A kanti ismeretelméleti fogalmakkal élve darazsunk a priori, vagyis a tapasztalást megelőző tudással rendelkezik. Az evolúcionista elmélet szerint a szükséges magatartás a törzsfejlődés során jött létre. Azok az egyedek szaporodtak ugyanis sikeresebben, azaz képviseltették magukat nagyobb számban a következő generációban, amelyek rendelkeztek ezzel a magatartással. További fontos momentum, hogy a viselkedés fokozatosan jött létre, azaz legkorábbi ősök egyáltalán nem "tudták ezt a trükköt", majd későbbi generációk próbálkoztak és az átmeneti alakok sorazata fokozatosan "megtanulta". Ez az élőlények legtöbb anatómiai, élettani vagy magatartásbeli jellegének létrejöttére és fejlődésére kielégítő magyarázatot is jelent. De itt jön a bökkenő, hiszen ennek a viselkedésnek a léte a "minden vagy semmi" elvével működik, vagyis egy rossz mozdulat, és a jövendő táplálékot elhibázza a darázs, vagy a beavatkozás épp a préda pusztulásához vezet. Az evolúciós siker mindkét esetben nulla, azaz a tulajdonság nem adódik át a következő generációra, vagyis tulajdonképpen nem is jön létre. Ha ez az elmélet nem működik, akkor talán valami más magyarázat van. Az evolúciót tagadók szerint van is. De ez már kivezet a természettudományok területéről, hiszen egy olyan vezérlőelvre enged következtetni, ami egyedeken és fajokon kivül álló, és amely képes a helyes, receptszerű magatartást egyszerre és tökéletesen beleplántálni az élőlényekbe...