FŐOLDAL PROGRAMAJÁNLÓ TÉRKÉP GALÉRIÁK & JÁTÉK KAPCSOLAT SAJTÓSZOBA WEBKAMERÁK
Haszonbérleti pályázati felhívás
Gazdálkodási terv:
odt (LibreOffice), doc

Pályázati felhívások
Visszavonás
Bontási időpontok
Tájékoztatás
Közlemények
Döntés
12/2012 VM utasítás
Hortobágyi Nemzeti Parki Termék

Védjegy jogosultak
Felhívás
Pályázati anyagok letöltése
Környezeti nevelés

Versenyek óvodásoknak
Versenyek általános iskolásoknak
Versenyek középiskolásoknak
Versenyek családok részére
Előadások
Táborok
Erdei iskola
Kedvezményes osztálykirándulások
Felnőtt képzés
ÖKOTURIZMUS

RENDEZVÉNYNAPTÁR
PROGRAMAJÁNLÓ
LÁTOGATÓKÖZPONT
HORTOBÁGYI VADASPARK
HALASTAVI KISVASÚT
BEMUTATÓ TERÜLETEK
VEZETETT TÚRÁK
NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁSOK
KÉZMŰVESUDVAR
CSILLAGOSÉGBOLT PARK
TISZAKÜRTI ARBORÉTUM
TOVÁBBI PROGRAMOK
SZÁLLÁS, ÉTKEZÉS
GERINCES CHECKLIST HORTOBÁGY
LÁTOGATÁSI SZABÁLYZAT
VÉDETT TERÜLETEK

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK
TÁJVÉDELMI KÖRZETEK
TERMÉSZETVÉD. TERÜLETEK
TERMÉSZETVÉDELEM

SZERVEZET ÉS KAPCSOLAT
HNPI FEJLESZTÉSI TERV
FELADATKÖR & JOGI HÁTTÉR
TERM.VÉD. ŐRSZOLGÁLAT
TERMÉSZETMEGŐRZÉS
NATURA 2000
VAGYONKEZELÉS
AGRÁRTÁMOGATÁSOK
TV ZOOLÓGIAI TANSZÉK
KÖZÉRDEKŰ ADATOK

Európai uniós projektek
Közérdekű adatok - Üvegzseb
Közbeszerzések
Hortobágyi kisvasút üzletszabályzata
Letölthető dokumentumok
MTÉT/NATURA 2000 területekre vonatkozó kaszálási bejelentő adatlap: odtdoc
kaszálási engedély kérelem ürlap HNPI-tól bérelt területekre: odt, doc

Időjárás állomásaink



PARTNEREINK

Szakmai partnerek
Turisztikai partnerek
Támogatóink
Keresés

Válasszon kategóriát !

Turisztika szálláshely
Turisztika bemutatóhely
Turisztika rendezvény
Madarász fajlista

Zádor-Híd és környéke TT

A Zádor-Híd környéke Természetvédelmi Terület

1. A terület múltja, helyzete

Noha vizes élőhelyek itt már csak elvétve találhatók, az árvízszabályozások előtt a szeszélyes Zádor-ér táplálta vízzel a térség mocsarait. A közlekedés biztosítása állandó nehézséget jelentett, ezért 1804-ben Karcag elöljárói szükségesnek látták, hogy a vízfolyáson keresztül a régi töltés helyett állandó kőhidat állítsanak, mely az év minden szakában lehetővé teszi az átjárást. A jelenleg is álló híd alapkövét 1806 november 27-én rakták le, és 1809-ben adták át a forgalomnak. A híd eredetileg kilenc lyukú volt, és mintaként szolgált az 1833-ban elkészült hortobágyi kőhídhoz. A Zádor-híd húsz évig viselte a vizek ostromát, de az 1830-as áradás elsodorta két-két szélső pillérjét. Az újjáépítést követően nyerte el mai ötlyukú formáját. Az állandó vizek azóta eltűntek, s napjainkban már meglepő látvány ez a "partravetett híd".

A Karcag várostól északkeletre, a régi Pest-Szolnok-Debrecen postaút mentén található műemlék Zádor-hidat és a környező szikes pusztát 71,5 ha-os kiterjedésben 1976-ban nyilvánították védetté. A terület védetté nyílvánításának célja nem csak a kultúrtörténeti értékként is jelentős híd megóvása, hanem a jellemző hagyományos pásztorkodás eredeti környezetben történő bemutatása is.

2. A terület természetvédelmi rendeltetése, jellemzői

A védett területet réti szolonyec és sztyeppesedő réti szolonyec talajok jellemzik. A vízrendezések után a terület kiszáradt, ami a talajok tulajdonságának másodlagos megváltozását eredményezte. Klímája mérsékelten meleg, száraz, az átlagos évi hőingás: 24,3 oC. A napsütéses órák száma 2000 óra körüli.

A természetvédelmi oltalom alatt álló területet néhány száz méteres szakaszon kettészeli a Karcagi-I-es számú belvízcsatorna, melynek medre az egykori Zádor-érre merőlegesen került kialakításra, így vize - meglehetősen groteszk módon - a műemlék híddal párhuzamosan folyik.

A réti szolonyec talajon a száraz szikesek társulásai közül legjellemzőbb a cickafarkos szikes puszta és az ürmös szikes puszta. A híd közvetlen környezetében, főleg a rámpákon foltokban előkerül a heverő seprőfű és a seprűparéj is. Az év jelentős részében üde, nedves foltokon az ecsetpázsitos rét is jellemző. A környező csatornákban keskenylevelű gyékény, széleslevelű gyékény és a nád állományai az általános társulásalkotók.

A térségben néhány védett és fokozottan védett madárfaj jó táplálkozó helyet talál. A csatornák és laposok környékén kutat zsákmány után a nagy kócsag, a fehér gólya, és a szürke gém. A túzok ma is, a székicsér pedig néhány éve még költött a közeli szántókon. A Karcagi-I-es számú belvíz csatornában "vizes években" több helyen előkerül a mocsári teknős. A hídról körültekintő ember nyáron gyakran láthat vadászgató barna rétihéját, egerészölyvet, vörös vércsét, vagy kék vércsét is.