FŐOLDAL PROGRAMAJÁNLÓ TÉRKÉP GALÉRIÁK & JÁTÉK KAPCSOLAT SAJTÓSZOBA WEBKAMERÁK
Haszonbérleti pályázati felhívás
Gazdálkodási terv:
odt (LibreOffice), doc

Pályázati felhívások
Visszavonás
Bontási időpontok
Tájékoztatás
Közlemények
Döntés
12/2012 VM utasítás
Hortobágyi Nemzeti Parki Termék

Védjegy jogosultak
Felhívás
Pályázati anyagok letöltése
Környezeti nevelés

Versenyek óvodásoknak
Versenyek általános iskolásoknak
Versenyek középiskolásoknak
Versenyek családok részére
Előadások
Táborok
Erdei iskola
Kedvezményes osztálykirándulások
Felnőtt képzés
ÖKOTURIZMUS

RENDEZVÉNYNAPTÁR
PROGRAMAJÁNLÓ
LÁTOGATÓKÖZPONT
HORTOBÁGYI VADASPARK
HALASTAVI KISVASÚT
BEMUTATÓ TERÜLETEK
VEZETETT TÚRÁK
NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁSOK
KÉZMŰVESUDVAR
CSILLAGOSÉGBOLT PARK
TISZAKÜRTI ARBORÉTUM
TOVÁBBI PROGRAMOK
SZÁLLÁS, ÉTKEZÉS
GERINCES CHECKLIST HORTOBÁGY
LÁTOGATÁSI SZABÁLYZAT
VÉDETT TERÜLETEK

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK
TÁJVÉDELMI KÖRZETEK
TERMÉSZETVÉD. TERÜLETEK
TERMÉSZETVÉDELEM

SZERVEZET ÉS KAPCSOLAT
HNPI FEJLESZTÉSI TERV
FELADATKÖR & JOGI HÁTTÉR
TERM.VÉD. ŐRSZOLGÁLAT
TERMÉSZETMEGŐRZÉS
NATURA 2000
VAGYONKEZELÉS
AGRÁRTÁMOGATÁSOK
TV ZOOLÓGIAI TANSZÉK
KÖZÉRDEKŰ ADATOK

Európai uniós projektek
Közérdekű adatok - Üvegzseb
Közbeszerzések
Hortobágyi kisvasút üzletszabályzata
Letölthető dokumentumok
MTÉT/NATURA 2000 területekre vonatkozó kaszálási bejelentő adatlap: odtdoc
kaszálási engedély kérelem ürlap HNPI-tól bérelt területekre: odt, doc

Időjárás állomásaink



PARTNEREINK

Szakmai partnerek
Turisztikai partnerek
Támogatóink
Keresés

Válasszon kategóriát !

Turisztika szálláshely
Turisztika bemutatóhely
Turisztika rendezvény
Madarász fajlista

Vajai-tó TT

Vajai-tó Természetvédelmi Terület

1. A terület múltja, helyzete

A Vajai-tó az Északkelet-Nyírségben helyezkedik el, az erődített kastélyáról híres Vaja községtől délnyugatra. A Nyírség nagyszámú, természetes vízállásai közé tartozott, mely a század közepére kiszáradt, majd a mederben víztározót alakítottak ki. Az első katonai felmérés térképe itt ugyan csak egyszerű mocsarat jelez, a térképészt azonban valószínűleg a medret borító úszólápok téveszthették meg. Ez a tó eredetét tekintve - hasonlóan a közismert kállósemjéni Mohos-tóhoz - polifiletikus. Egyszerre játszottak szerepet kialakulásában a folyóvízi erózióval és akkumulációval, valamint pleisztocén homokmozgással, sőt tektonikai változásokkal kapcsolatos folyamatok. A Nyírség Würm időszaki kiemelkedése előtt észak-déli lefutású folyók haladtak a tájon keresztül lényegében párhuzamosan (az Ung, Bodrog, Tapoly stb. ősei), melyek dél felé, a Tiszába igyekeztek (a mai Érmellék - Körösvölgy irányába). A Nyírség későbbi kiemelkedésével (pontosabban környezeténél csekélyebb süllyedésével) ezek a völgyek szárazra kerültek, részben lefolyástalanokká is váltak. Az egyik ilyen völgyet foglalja el jelenleg a Berkeszi-főfolyás (III. számú főfolyás) is. A tározótó e belvízelvezető csatorna 30. kilométerénél helyezkedik el. Az eljegesedések száraz, hideg időszakának homokmozgása ugyancsak szerepet játszott a meder kialakításában. A Vajai-tó környékének tengerszint feletti magassága 140 m körüli, a tó víztükre kevéssel 130 m fölött van. A környék legmagasabb garmadái déli irányban meghaladják a 160 m tengerszintfeletti magasságot. Végeredményben maga a tó a jelenlegi folyóvölgyeknél 30-60 m-rel magasabbra került pleisztocén folyómederben alakult ki, melynek kőzetüledéke iszapos homok, homokos iszap.

A Vajai-tó a háború előtt, természetes vízjárású állapotában Vaja község tulajdonát képezte, kisebb területen, így nem nyúlt át a szomszédos településekre, mint ma a tározó. A hasznosítás jellemző módjai a kenderáztatás, a nádvágás és a halászat voltak. A nádvágás kiterjedtsége a jelenleginél alacsonyabb vízszintre utal, a halászati hasznosítás ellenben arra, hogy ebben az állapotában is jelentős kiterjedésű nyílt vízfelületek tarkították. 1962 óta a vízszintet záró műtárggyal megemelték, tavasz végén, nyár elején átlagosan nagyobb a vízoszlop mélysége 2 m-nél, így alakult ki a jelenlegi 70 ha körüli vízfelszín-nagyság. A tó tározási kapacitását közel egymillió m3-ben határozták meg. Elsődleges besorolása belvíztározó, másodlagos funkciója az öntözés és az üdülés.

Miután a tó legfontosabb természeti értékeit az úszóláp-szigetek jelentik, melyek biológiai szűrőkapacitása jelentős és - úgy tűnik - viszonylag jól tolerálják a kisebb mérvű szerves és ásványi terhelést, ez a beavatkozás részben kedvező volt a tó természeti állapotára. A megemelt vízszint miatt a természetes parti vegetáció ugyan jórészt elpusztulhatott vagy elszegényedve magasabb térszínre húzódott, de ezt a káros folyamatot ellensúlyozta az a tény, hogy a magasabb vízállás miatt az úszó lápszigetek megfeneklésének, legyökerezésének és gyors beerdősödésüknek (ezzel a kállósemjéni Mohoson történtekhez hasonló elpusztulásuknak) az esélye jóval kisebb lett.

A jelenlegi tó állapotára jellemző a nyílt vízfelületek dominanciája. Viszonylag jelentős a különböző méretű úszó szigetek száma, a kisebbek tulajdonképpen benövényesedett sás- és nádgyökér-fonadékok, a nagyobbakon tőzegpáfrányos nádasokkal, a legnagyobbakon égeresekkel, füzesekkel. Az északkeleti partszakasz égerese és puhafás ligeterdeje félszigetszerűen nyúlik be, legyökerezett úszóláp eredetű. A szigetekkel szemben talaja már csak a szélein inog, másutt stabil. A tározó védetté nyilvánításának előkészítéseként 1975-ben kértek szakvéleményt a debreceni geográfusprofesszortól, Borsy Zoltántól. (Érdekes, hogy a tó úszólápjainak léte akkoriban még nem volt a botanikai szakma köztudatában, míg a geográfusokéban igen.) Állásfoglalása szerint a beépítettség és a környező területhasználati módok ellenére is érdemes még a tó a védetté nyilvánításra. Zoológiai vizsgálatok megkezdését javasolta a területet érő akkori hatások felmérésével kapcsolatban. Ez időben fedezte fel Dr. Balogh Márton a hazai úszólápok hidrobiológus-specialistája, hogy az úszószigetek nem csak mint képződmények értékesek, hanem máig is különleges növényfajok és társulások őrzői. Mindezeket követően 1996-ban nyilvánították védetté 78 hektáron.

2. A terület természetvédelmi rendeltetése, jellemzői

Természeti értékei terén mindenféleképpen elsőrendű fontosságúak a botanikai ritkaságok. Ilyeneket mai tudásunk szerint a parti zónában már nem, csak a szigeteken és az északkeleti beerdősült félszigeten találunk (ez utóbbiról sajnos kevés adat áll a természetvédelem rendelkezésére).

A legkülönlegesebb értékek a tőzegpáfrányos nádasokban és a füzesekben-égeresekben találhatók. Ezek társulásokként is nagyon fontosak. Egyik legértékesebb ritkasága a tarajos pajzsika, mely Magyarországon jégkori vagy korai holocén reliktumnak tekinthető. Néhány hazai termőhelye ismert, melyek közül a vajai kimagaslóan a legnagyobb populáció volt, az utóbbi években csökkent. Érdemes megjegyezni, hogy a szigetekről további 3 páfrányfaj ismert, közülük 2 védett. Másik botanikai érdekessége a kúszó csalán, mely főleg a tőzegpáfrányos nádasokban él. Arra való tekintettel, hogy ősi vízfolyásokat jelez, nem zárható ki, hogy a jégkori ősfolyó ideje óta a területen él. A hagymaburok különleges, egyáltalán nem feltűnő, apró termetű, kis, zöld virágú, fokozottan védett orchidea-féle, alig 3-4 hazai termőhellyel. Itt sem él belőle túlságosan sok, szálanként fordul elő a szigetek gyomosodástól mentes részein. Az 1995-96-os alacsony vízállás miatt megfeneklett úszólápnak sajnos éppen a lerögzült részén él, ezért az ezt követő rétegvizes árasztás során termőhelye menthetetlenül víz alá került. Reméljük, hogy ez a jobb években 50 tő körülinek ismert populáció a vízellátás természetvédelmi célú konszolidálása után (vagy spontán) képes lesz magára találni.

A 90-es években a terület hidrobiológiai felmérése is megkezdődött. Különösen fajgazdagnak bizonyult a terület vízipoloska-faunája (18 faj, összehasonlítva pl. a Balatonról 27 ismert). Ehhez képest feltűnően szegényesnek bizonyult a szitakötő és csiga fauna.

A jövőben a Vajai-tó esetében számot kell vetni azzal a ténnyel, hogy a tározó hasznosítása sokcélú. Mezőgazdasági célokat éppúgy szolgál, mint pihenési-rekreációs és természetvédelmi érdekeket. Reméljük, hogy a sokirányú hasznosítás minden érdekszféra legnagyobb megelégedésére fog folytatódni a jövőben is, gyarapítva a Vajai-tó társadalmi és természeti értékeit egyaránt.