FŐOLDAL PROGRAMAJÁNLÓ TÉRKÉP GALÉRIÁK & JÁTÉK KAPCSOLAT SAJTÓSZOBA WEBKAMERÁK
Haszonbérleti pályázati felhívás
Gazdálkodási terv:
odt (LibreOffice), doc

Pályázati felhívások
Visszavonás
Bontási időpontok
Tájékoztatás
Közlemények
Döntés
12/2012 VM utasítás
Hortobágyi Nemzeti Parki Termék

Védjegy jogosultak
Felhívás
Pályázati anyagok letöltése
Környezeti nevelés

Versenyek óvodásoknak
Versenyek általános iskolásoknak
Versenyek középiskolásoknak
Versenyek családok részére
Előadások
Táborok
Erdei iskola
Kedvezményes osztálykirándulások
Felnőtt képzés
ÖKOTURIZMUS

RENDEZVÉNYNAPTÁR
PROGRAMAJÁNLÓ
LÁTOGATÓKÖZPONT
HORTOBÁGYI VADASPARK
HALASTAVI KISVASÚT
BEMUTATÓ TERÜLETEK
VEZETETT TÚRÁK
NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁSOK
KÉZMŰVESUDVAR
CSILLAGOSÉGBOLT PARK
TISZAKÜRTI ARBORÉTUM
TOVÁBBI PROGRAMOK
SZÁLLÁS, ÉTKEZÉS
GERINCES CHECKLIST HORTOBÁGY
LÁTOGATÁSI SZABÁLYZAT
VÉDETT TERÜLETEK

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK
TÁJVÉDELMI KÖRZETEK
TERMÉSZETVÉD. TERÜLETEK
TERMÉSZETVÉDELEM

SZERVEZET ÉS KAPCSOLAT
HNPI FEJLESZTÉSI TERV
FELADATKÖR & JOGI HÁTTÉR
TERM.VÉD. ŐRSZOLGÁLAT
TERMÉSZETMEGŐRZÉS
NATURA 2000
VAGYONKEZELÉS
AGRÁRTÁMOGATÁSOK
TV ZOOLÓGIAI TANSZÉK
KÖZÉRDEKŰ ADATOK

Európai uniós projektek
Közérdekű adatok - Üvegzseb
Közbeszerzések
Hortobágyi kisvasút üzletszabályzata
Letölthető dokumentumok
MTÉT/NATURA 2000 területekre vonatkozó kaszálási bejelentő adatlap: odtdoc
kaszálási engedély kérelem ürlap HNPI-tól bérelt területekre: odt, doc

Időjárás állomásaink



PARTNEREINK

Szakmai partnerek
Turisztikai partnerek
Támogatóink
Keresés

Válasszon kategóriát !

Turisztika szálláshely
Turisztika bemutatóhely
Turisztika rendezvény
Madarász fajlista

Tiszaigari Arborétum TT

A Tiszaigari arborétum ún. C-típusú kezelési terve ide kattintva tölthető le!

Fekete István Pepi-kert című művében lelhetünk rá a következő sorokra:

“De jöttek növények hazai fáskertekből és parkokból is ajándék, csere vagy vásárlás útján Malonya, Tiszaigar, Tiszakürt, Gyula, Tápiószele, Kámon, Szombathely és Budapest kertészeteiből is.”

A rekonstrukciós tevékenység eredményeként 1976-ban 20,1 hektárnyi részét természetvédelmi területté nyilvánították. Turisztikai szerepe, különösen a Tisza-tó létrehozása után, jelentősen megnőtt. 

1. A terület múltja, helyzete

Tiszaigar Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Tiszafüredtől délre, 10 kilométernyire fekszik. Hajdan itt folyt a névadó folyó, melynek elhagyott és feltöltődő medre mentén alakították ki az arborétumot. Kialakítását az Alföld egyik legszárazabb vidékén 1867-ben Széky Péter földbirtokos, okleveles hadmérnök kezdte el, igen nagy szakértelemmel. Célja egy 2 hektáros sétakert kialakítása volt, amelyhez a tájra jellemző, a legkönnyebben meghonosítható, és a környéken is fellelhető fafajokat és cserjéket használt fel. Ekkor ültették az első kocsányos tölgy-, fehér nyár- és fekete nyár-, magas kőris-, kislevelű hárs-, berkenye- és tiszafapéldányokat, amelyek közül néhány még ma is jó egészségnek örvend. A "hortobágy-széli oázis" megvalósítását a viszonylag friss öntéstalaj, annak jó vízellátása s az ezekből fakadó kedvező mikroklíma segítette.

A kert bővítését az alapító Péter nevű fia folytatta 1874-ben, aki a területet 9 hektárra növelte, s megkezdte a hazai középhegységi fajok és külföldi egzóták betelepítését. A munkát jelentősen előrevitte, hogy a tulajdonos az 1880-as évek elejétől szoros barátságot kötött a Szarvasi Arborétum gazdájával, Bolza Pállal. Fél évtized múltán Springer Antal kertész irányításával faiskola is működött itt. A sétakert fenntartására és növényeinek terjesztése érdekében létrehozott csemetekert kiváló minőségű szaporítóanyagát már 1887-ben nyomtatott árjegyzékben hirdették. Számos nagyvárosunk parkját ma is az innen származó fák díszítik. Innen vett anyagot az Erdőtelki Arborétum gyarapítására Kovács József. A debreceni Kossuth szobor háta mögött itt nevelt jegenyetölgyek álltak őrt és innen származnak a budapesti Margit-sziget amerikai mocsártölgyei, de jutott még sokféle fa és cserje a Zirci Apátság parkjába is. Azt csak kevesen tudják, hogy az 1890-es években a Szarvasi Arborétumba is szállítottak innen csemetéket.

A kert kezelésének irányítását 1917-ben az unoka, Széky Ilona képzett kertész (a Német Dendrológiai Társaság tagja) vette át és gyakorlatilag befejezte a telepítéseket. Ekkor már 270-280 féle fa- és cserjefaj, -alfaj illetve -változat volt található itt. 1920-ra az arborétum építése kényszerűen véget ért. Érdekes módon az első, sőt még a második világháború sem - ellentétben más parkokkal - okozott itt semmiféle kárt. Az államosítás során kijelölt új "gazdái" nem rendelkeztek szakmai tudással, így a megfelelő ápolás hiányában számos faj, például a havas szépék (Rhododendron) legtöbbje kiveszett. Az 1950-es évek elején a Szolnoki Erdőgazdaság - a terület kezelője - újra megindította a csemetenevelést, és a pusztulások pótlására telepítésekkel is próbálkozott. Papp József neves kertész-botanikusunk l954-ben még 269 fa- és cserjefajt (változataikkal együtt) szed kataszterébe. 1955-ben újra megindult a díszfaiskolai termelés. Az ekkor még 9 hektáros területet az 1956-os erdészeti üzemterv már természetvédelmi rendeltetésűnek tüntette fel, és 1958-ban a kertet 20 hektárra, 1983-ban pedig 25,3 hektárra bővítették. A rekonstrukciós tevékenység eredményeként 1976-ban 20,1 hektárnyi részét természetvédelmi területté nyilvánították. Turisztikai szerepe, különösen a Tisza-tó létrehozása után, jelentősen megnőtt.

2. A terület természetvédelmi rendeltetése, jellemzői

Az arborétum jelenlegi, 20 ha-os területén - az l985-évi felmérések alapján - 373 lombhullató és örökzöld fa- és cserjefaj (alfajai és változatai is) található. Közülük 147 lombos fa, 114 cserjeféle, további 112 tűlevelű és örökzöld.

Tölgy-gyűjteménye jelenleg 15 fajból- illetve változatból áll, amelyekből külön is érdemes megemlíteni a fehértölgyet, a fűzlevelű tölgyet,a babérlevelű tölgyet, a paratölgy és a perzsatölgyet. Néhány, évszázados kort megért kocsányos tölgye közül nevezetes az az ikerágú példány, amelynek törzsátmérője meghaladja a 200 centimétert.

A kert értékeinek említésekor ne feledkezzünk meg az atlaszcédrusról, a cirbolyafenyőről, a himalájai selyemfenyőről, a mamutfenyőről, az öreg tulipánfáról, az amerikai ámbrafáról és a sárgafáról. 100 évnél idősebb tiszafái, még inkább virginiai mocsárciprusai mely fafaj két és fél hektárnyi tiszta állománya unikális, valóban ámulatot kelt a látogatóban. Kedvesek a nagy vadgesztenyék és a jól termő törökmogyorók. A pompázó liliomfák kora tavasszal, még a rügyfakadást megelőzve, kibontott virágdíszükkel a japán és kínai kertek messzi keleti hangulatát lopják ide, a Hortobágy mellékére.

A szép juhargyűjteményben 8 fajból 18 változatot, illetve alfajt találunk. Hasonlóan értékes a bükk-állomány is, amelyből 7 változat, a fűzkollekcióból 8 faj található a kertben.

A buján zöldellő kert gazdag fészkelő- és vonuló madárállományával a természet még színesebb képét mutatja. A hatalmas fák gyógyászaként említendő a fekete harkály, míg a énekesmadarak közül a színpompás sárgarigót vagy a nagy számban fészkelő erdei pintyet emelhetjük ki.

Az arborétum jelenlegi kezelője - a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság - nagyarányú rekonstrukcióba kezdett, amelynek során a területet jelentősen bővítették, a gyomként feljövő fákat és cserjéket kiirtották, a hiányzókat újakkal pótolták, a növényeket magyarázó- és névtáblákkal látták el, majd hangulatos pihenőket alakítottak ki. Az így megújult terület a természetvédelmi ismeretterjesztést is méltón szolgálhatja.

Látogatási rendje:
május 1-október 31: 8.00-16.00
télen: előzetes bejelentéssel