FŐOLDAL PROGRAMAJÁNLÓ TÉRKÉP GALÉRIÁK & JÁTÉK KAPCSOLAT SAJTÓSZOBA WEBKAMERÁK
Haszonbérleti pályázati felhívás
Gazdálkodási terv:
odt (LibreOffice), doc

Pályázati felhívások
Visszavonás
Bontási időpontok
Tájékoztatás
Közlemények
Döntés
12/2012 VM utasítás
Hortobágyi Nemzeti Parki Termék

Védjegy jogosultak
Felhívás
Pályázati anyagok letöltése
Környezeti nevelés

Versenyek óvodásoknak
Versenyek általános iskolásoknak
Versenyek középiskolásoknak
Versenyek családok részére
Előadások
Táborok
Erdei iskola
Kedvezményes osztálykirándulások
Felnőtt képzés
ÖKOTURIZMUS

RENDEZVÉNYNAPTÁR
PROGRAMAJÁNLÓ
LÁTOGATÓKÖZPONT
HORTOBÁGYI VADASPARK
HALASTAVI KISVASÚT
BEMUTATÓ TERÜLETEK
VEZETETT TÚRÁK
NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁSOK
KÉZMŰVESUDVAR
CSILLAGOSÉGBOLT PARK
TISZAKÜRTI ARBORÉTUM
TOVÁBBI PROGRAMOK
SZÁLLÁS, ÉTKEZÉS
GERINCES CHECKLIST HORTOBÁGY
LÁTOGATÁSI SZABÁLYZAT
VÉDETT TERÜLETEK

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK
TÁJVÉDELMI KÖRZETEK
TERMÉSZETVÉD. TERÜLETEK
TERMÉSZETVÉDELEM

SZERVEZET ÉS KAPCSOLAT
HNPI FEJLESZTÉSI TERV
FELADATKÖR & JOGI HÁTTÉR
TERM.VÉD. ŐRSZOLGÁLAT
TERMÉSZETMEGŐRZÉS
NATURA 2000
VAGYONKEZELÉS
AGRÁRTÁMOGATÁSOK
TV ZOOLÓGIAI TANSZÉK
KÖZÉRDEKŰ ADATOK

Európai uniós projektek
Közérdekű adatok - Üvegzseb
Közbeszerzések
Hortobágyi kisvasút üzletszabályzata
Letölthető dokumentumok
MTÉT/NATURA 2000 területekre vonatkozó kaszálási bejelentő adatlap: odtdoc
kaszálási engedély kérelem ürlap HNPI-tól bérelt területekre: odt, doc

Időjárás állomásaink



PARTNEREINK

Szakmai partnerek
Turisztikai partnerek
Támogatóink
Keresés

Válasszon kategóriát !

Turisztika szálláshely
Turisztika bemutatóhely
Turisztika rendezvény
Madarász fajlista

Bihari-legelő TT

A Bihari-legelő 779 ha-nyi része 1986 óta országos jelentőségű Természetvédelmi Terület. A Bihari-sík Tájvédelmi Körzet 1998-as létrehozásával (17.095 ha) a védett terület kiterjedése többszörösére növekedett, s már majdnem összefüggő tömböt alkot Mezőpeterd-Váncsod-Berettyóújfalú-Mezősas-Furta-Zsáka-Vekerd községek térségében.

A legelőterület nagyrészt szolonyec típusú szikes, mocsaras-zsombékos foltokkal és kisebb kiterjedésű löszfoltokkal. A topográfiai viszonyok alapján erősen vízjárta terület lehetett, rajta számos feltöltődött meder maradványa látható, vízállásai ma időszakos, asztatikus jellegűek. A területen számos feltöltődött holtág maradvány van, ezek mocsárréti-zsombékos növényzetűek. 

2. A terület természetvédelmi rendeltetése, jellemzői

A bihari táj jellegzetesen olyan terület, melynek értékét elsősorban nem az egyes védett fajok előfordulása adja meg, hanem sokkal inkább a táj és jellegzetes élőhelyeinek, növénytársulásainak változatossága, természetessége, unikalitása. Közülük kiemelkedő értékű a sziki erdőspuszta-rét, amely a dél-szibériai hűvös-kontinentális erdőssztyep-társulások előhírnöke a Kárpát-medencében. A természetvédelmi oltalom alatt álló terület további fontos élőhelytípusai a löszpusztagyepek, a száraz és időszakosan túlnedvesedő kopár sziki élőhelyek, a sziki mocsárrétek és az ezeket tagoló csatornák. A löszgyepek kiemelkedő értéket képviselnek, hiszen összkiterjedésük jelentős, több tíz hektár. E területek a ritka védett rovarfajok tápnövényeinek biztosítanak élőhelyet.

A száraz és időszakosan túlnedvesedő kopár sziki élőhelyek a legkiterjedtebbek. Jelentős botanikai értékük a több ezer tőre tehető erdélyi útifű állomány. A sziki mocsárrétek kiterjedése kisebb, azonban növényzetük, azok fajösszetétele és a zsombékformációk miatt ezen mocsárrétek Alföld-szerte egyedülállóak. Noha hiányoznak a hernyópázsitos, zsiókás, sziki kásás társulások, helyettük a külső zónában a közönséges tarackbúza, a csetkáka, a mélyebb foltokon pedig a csomós szittyó, a vesszős füzény a réti füzény alkot nagy állományokat. A két füzényfaj ilyen tömegű együttes előfordulása ritka jelenség. A Berettyó, az Ölyvös-ér vagy a csatornák növényzete nem tartozik szorosan a terület jellemző élőhelyei közé. Megemlítésüket legelőszéli elhelyezkedésük és sajátos értékeik indokolják. A csatornákból előkerültek egyes mocsárrétekre jellemző, de máshol hiányzó, vagy majdnem hiányzó növényfajok. Ilyen a zsióka, az vizi harmatkása valamint a púpos békalencse. Az Ölyvös-ér pedig az Alföld egyik legtermészetesebb állapotú kisvízfolyása.

A terület kiemelkedő madárvilágáról híres. Elsőként kell megemlíteni a jelentős túzokállományt. Főként azért, mert a legfontosabb, mintegy 1000 ha-os területen a túzokok egész évben otttartózkodnak, ott van a dürgőhelyük, fészkelőhelyük és telelőhelyük egyaránt. A költőfajok listáján továbbhaladva említeni szükséges az 1999-ben kihelyezett műfészekben megtelepedett pusztai ölyvet. A kiszáradó réteken költ néhány pár fürj és haris. A nagy goda a mocsárrétek költő faja, míg az ugartyúk és a réti fülesbagoly bizonyítottan csak egyes években fészkel. A szalakótáknak kihelyezett odút már az első évben birtokba vette fajunk, s egy pár fiókáit is sikeresen reptette. A romosfélben lévő pásztorépítmények zugaiban költ a búbos banka és a hantmadár. A kopáros, rövidre legeltetett gyepek lakója a parlagi pityer. A területen hodályokban, pásztorszállások padlásain költ a kuvik. Noha a gyöngybagoly költését nem sikerült bizonyítani, az üresen álló, nem használt épületek rendszeres téli vendége. A nyárfák ágai közt bújnak meg a kis őrgébics fészkei, melynek állománya a régióban itt a legsűrűbb. A közelben költő kerecsensólyom a löszhátakon, helyenként nagy számban élő védett kisemlősökre, az ürgékre vadászik. A tavasszal, időszakosan vízállásossá váló területek a récék és a parti madarak fontos vonulóhelyei. Legkorábban a bíbicek csapatai érkeznek, majd a cankók közül szinte mindegyik faj megfordul a területen, még az oly ritka tavi cankó is. Szinte egész évben megfigyelhetők a vörös vércse vadászó példányai. Fészkelési időszakban találkozhatunk a kék vércsével, melynek őszi gyülekezésén akár több százra is rúg az állományuk. A közeli Bihari hegyek tiszta időben jól láthatók, olyannyira közeliek, hogy a költés végeztével az ott szaporodó békászó sasok ide járnak táplálkozni. Rendszeres téli vendég a gatyás ölyv, a kékes rétihéja, a nagy őrgébics és a fenyőrigók ezres csapatai is felbukkannak. Ritkább téli vendégek a hósármány, a sarkantyús sármány és a sárgacsőrű kenderike. Noha a vörös kánya ritka, ám előfordulása rendszeresnek mondható télen.

A természetvédelmi oltalom alatt álló területek (a tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület, az ex. lege védett szikes tavak) egy félmegyényi régió mozaik os elrendeződésű természeti értékeit hivatott megőrizni oly módon, hogy a jellegzetes bihari táj képe is fennmaradjon.