FŐOLDAL PROGRAMAJÁNLÓ TÉRKÉP GALÉRIÁK & JÁTÉK KAPCSOLAT SAJTÓSZOBA WEBKAMERÁK
Haszonbérleti pályázati felhívás
Gazdálkodási terv:
odt (LibreOffice), doc

Pályázati felhívások
Visszavonás
Bontási időpontok
Tájékoztatás
Közlemények
Döntés
12/2012 VM utasítás
Hortobágyi Nemzeti Parki Termék

Védjegy jogosultak
Felhívás
Pályázati anyagok letöltése
Környezeti nevelés

Versenyek óvodásoknak
Versenyek általános iskolásoknak
Versenyek középiskolásoknak
Versenyek családok részére
Előadások
Táborok
Erdei iskola
Kedvezményes osztálykirándulások
Felnőtt képzés
ÖKOTURIZMUS

RENDEZVÉNYNAPTÁR
PROGRAMAJÁNLÓ
LÁTOGATÓKÖZPONT
HORTOBÁGYI VADASPARK
HALASTAVI KISVASÚT
BEMUTATÓ TERÜLETEK
VEZETETT TÚRÁK
NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁSOK
KÉZMŰVESUDVAR
CSILLAGOSÉGBOLT PARK
TISZAKÜRTI ARBORÉTUM
TOVÁBBI PROGRAMOK
SZÁLLÁS, ÉTKEZÉS
GERINCES CHECKLIST HORTOBÁGY
LÁTOGATÁSI SZABÁLYZAT
VÉDETT TERÜLETEK

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK
TÁJVÉDELMI KÖRZETEK
TERMÉSZETVÉD. TERÜLETEK
TERMÉSZETVÉDELEM

SZERVEZET ÉS KAPCSOLAT
HNPI FEJLESZTÉSI TERV
FELADATKÖR & JOGI HÁTTÉR
TERM.VÉD. ŐRSZOLGÁLAT
TERMÉSZETMEGŐRZÉS
NATURA 2000
VAGYONKEZELÉS
AGRÁRTÁMOGATÁSOK
TV ZOOLÓGIAI TANSZÉK
KÖZÉRDEKŰ ADATOK

Európai uniós projektek
Közérdekű adatok - Üvegzseb
Közbeszerzések
Hortobágyi kisvasút üzletszabályzata
Letölthető dokumentumok
MTÉT/NATURA 2000 területekre vonatkozó kaszálási bejelentő adatlap: odtdoc
kaszálási engedély kérelem ürlap HNPI-tól bérelt területekre: odt, doc

Időjárás állomásaink



PARTNEREINK

Szakmai partnerek
Turisztikai partnerek
Támogatóink
Keresés

Válasszon kategóriát !

Turisztika szálláshely
Turisztika bemutatóhely
Turisztika rendezvény
Madarász fajlista

Támadás egy idegen kontinensről - Selyemkóró elleni védekezés a Dél-Nyírségben

 

 
A selyemkóró (Asclepias syriaca) más néven vaddohány, vagy vadgyapot, a meténgfélék (Apocynaceae) családjába tartozó növény. Észak-amerikai eredetű, agresszíven terjeszkedő, évelő gyom.

A selyemkóró 1-2 m magasra növő, felálló szárú, vastag, kúszó gyöktörzses, tejnedves növény. Levelei szórt állásúak, bőrneműek, 10-20 cm hosszúak. Virágzása június-augusztusra esik, rózsaszín virágai dús bogernyőben állnak. A virágzás és az életképes magprodukció között 5-6 hét is eltelik. Termése 10 cm hosszú, hasi varratánál felnyíló, molyhos, ezüstszürke színű tüsző. Tüszőnként 80-100 db, vattaszerű agyaggal burkolt, a szél által repített barna magot hoz. Magjai a csírázóképességüket a talajban három évig megőrzik, és jól tűrik a gyomirtó szereket.


Gyökérrendszere rendkívül fejlett, nagyszámú rüggyel rendelkezik, amelyekből kedvezőtlen körülmények között is újrahajt. Tavasszal minden oldalgyökéren egy-egy rügy aktiválódik és hajtást fejleszt. A mechanikus talajművelés, darabolás a növény kihajtását gátolja, de a sarjak számát szaporítja. Szélsőséges körülmények között vízkereső gyökerei akár 4 m mélyre is lenyúlhatnak és másfél méter mélyről is kihajtanak. Gyökérrendszerének éves terjedési sugara a három métert is elérheti. Egy-egy növénykolónia háborítatlan területen 30 méterre terjed a föld alatt, föld feletti hajtásainak száma 30-40 is lehet. Más növények számára alkalmatlan talajon is megél, szívós, szárazságtűrő faj.
A selyemkóró őshazájában, Észak-Amerikában több millió hektár területet borít. Mezőgazdasági kultúrákban való jelenléte esetén helyenként a hasznos növény 10-30%-os terméscsökkenéséről számoltak be. Sűrű állományai az őshonos növényeket teljesen kiszoríthatják. A napraforgó és más, rovarmegporzású növényekről elcsalogatja a méheket. Erdőtelepítésekben a csemeték fejlődését is gátolja. Betelepítésének idején úgy vélték, hogy a termésben található fényes, selyemszerű szálakat a textilipar fogja majd hasznosítani. Később számos kísérlet, sikertelen próbálkozás volt a növény gyógyszer- és gumiipari alkalmazására is. Nektárhozama miatt a méhészek meglehetősen kedvelik, ezért nagyban elősegítik terjedését.
A növényvédelmi törvény – a parlagfűhöz hasonlóan – kiemelkedően kártékony fajnak minősíti. A selyemkóróval fertőzött területek tulajdonosait, valamint a föld használóját akár kétmillió forintos bírsággal is fenyegeti. Sajnos az Alföldön mára már szinte mindenhol megtalálható, veszélyeztetve ezzel nem csak a mezőgazdasági termelés sikerességét, hanem az értékes védett területeinket is.
Irtása a talajok intenzív művelésével, illetve totális gyomirtó szerek alkalmazásával lehetséges.


A selyemkóró permetezése

 


Selyemkóró folt az első kezelés után két héttel

A fenti leírásból már sejthető, hogy – ahogyan az Alföldön, máshol is – a Hajdúsági Tájvédelmi Körzetben is jelen van a selyemkóró.
A tájvédelmi körzet sajnálatos módon bővelkedik az invazív növényfajokban. Csupán fás szárú fajokból tucatnyit lehetne megszámlálni és lágyszárú invazívokból sem állunk rosszabbul. Visszaszorításuk, vagy legalább kordában tartásuk sürgető feladat, hiszen védett területeinket akár helyrehozhatatlanul is károsíthatják.
Az invazív növények kiszorítják az őshonos fajokat, velük együtt a védett és fokozottan védett növényeket, megváltoztatják a növénytársulások összetételét, a talajadottságokat, a vízháztartást, a mikroklímát, és jelentős hatással lehetnek az ott élő faunára is.
A selyemkóró kordában tartását közel egy évtizeden keresztül rendszeres kaszálással és szárzúzással próbálták megoldani a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei, azonban a növény szívóssága miatt jobbára csak a magérést sikerült megakadályozni.
A 2009-es évben kísérletképpen kezdődött el a selyemkóró vegyszeres irtása több kisebb, azonban értékes területen. A totális gyomirtó szert a megfelelő hígításban permetezővel juttatjuk a növényekre.
Könnyíti a munkát a selyemkóró levélmérete és levélállása. Ezek lehetővé teszik, hogy az egyedeket egyenként permetezzük le, így akár nagyobb terület kezelése is lehetséges úgy, hogy a selyemkórók alatti növényzetnek csak elhanyagolható mértékű károsodását okozzuk. Mivel ez a folyamat meglehetősen munka- és időigényes, így az igazgatóság szakemberei mellett a közmunkaprogramban résztvevők és a nyári gyakorlatukat töltő egyetemisták is bevonásra kerültek.
A 2009. évben végrehajtott kísérleti permetezések olyan sikeresek voltak, hogy több egybefüggő selyemkóró-állományból az idei évben már csak 1,5-2 méterenként hajtott ki egy-egy szál növény. Az első permetezési hullámot túlélő növényeket természetesen az idei évben újra kellett kezelni a teljes siker érdekében, hiszen a félbehagyott munkákat követően a kezelt területet egy-két év elteltével ugyanúgy visszahódítaná a selyemkóró.
A 2010-es évben a permetezést több nagyobb területre is sikerült kiterjeszteni. A kisebb, néhány 10 vagy 1-200 négyzetméteres foltok esetében igen biztatóak az eredmények. A nagyobb, akár több hektáros egybefüggő selyemkóró-borítottságnál azonban a növények olyan összefüggő és erőteljes földalatti gyökérhálózatot alakítottak ki, aminek következtében csak nehezen szoríthatók vissza. Minden egyes kezelés után ugyanis új gyökérsarjak, és magról kelő, fiatal példányok jelennek meg. Az ilyen állományok esetében akár több éves munkára is szükség lehet a látványos eredmény eléréséhez. A kisebb foltok végleges kezelése is több évig eltartó folyamat, hiszen akár egy-két megmaradt példány esetében is pár év elteltével új és erős selyemkóró-állomány alakulhat ki.
A vegyszerek használata védett természeti területeken nyilvánvalóan nem kívánatos dolog és számos kérdést vet fel. Természetesen az igazgatóság szakemberei sem szívesen alkalmazzák ezt a módszert. Meglehetősen költséges és igencsak munkaigényes, ezen kívül használata veszélyeket rejthet magában. Sajnos azonban több más módszer kipróbálása után és az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondhatjuk: a selyemkóró nem sok lehetőséget hagyott, így az értékes területeink megóvása érdekében már szükségesnek látszik a vegyszerek bevetése is.

Ne feledjük: a vegyszerhasználatra védett terület esetén csak természetvédelmi engedély birtokában van lehetőség!